Jár-e próbaidő alatt fizetett szabadnap? Hány napunk van felmondani? Mikor kell szólnunk a főnöknek, ha rendkívüli esemény miatt nem tudunk bemenni? Visszatarthat-e a munkaadó a felmondástól? Egyáltalán mi van a munkaszerződésbe írva?
Szilveszter Norbert mérlegképes könyvelővel kezdtük 15-én a felnőtt életre felkészítő képzéssorozatunkat, a munkaügy labirintusával. Ugyan mindenki életében fontos helyet foglal el a munka, mégis kevéssé ismerjük a hátterét.
Ami a munkaviszonyt szabályozza, az az egyéni munkaszerződés (contract individual de muncă). Mindegy, hogy teljes- vagy részmunkaidős, határozott vagy határozatlan idejű az állás, ott van a szerződés. Ez rögzíti a fizetett szabadnapok számát, a foglalkozás meghatározását, a bért, a munkavégzés idejét és helyét és egyéb fontos részleteket. Munkába álláshoz általában szükség van a személyi igazolványra, önéletrajzra, igazolásra a munkaügyi orvostól, hogy a munkavállaló képes dolgozni, igazolásra arról, hogy a jelentkező nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, és arról is, hogy az előző munkahelyén már nem dolgozik (nota de lichidare), hogy lehessen tudni, hogy nem két helyen dolgozik egyszerre. Egyébként lehet több helyen dolgozni, de nyilatkozatot kellhet leadni arról, hogy melyik számít a fő munkahelynek (ez az adózás miatt számít). Ezen felül a munkavállaláshoz határozhat meg más szükséges papírokat is a munkaadó. Az orvosi igazolás nem vicc, ha az orvos azt írja a papírra, hogy a munkavállaló alkalmatlan (vagy átmenetileg alkalmatlan) arra, hogy dolgozzon, akkor a munkaszerződés bizony nem köthető meg.
Ha sikerült megszerezni a munkahelyet, a munkakönyv utódja, a Revisal rendszer fogja nyomon követni az adatainkat. Ha gyanús a munkahelyeden valami, pédául nem vagy biztos abban, hogy tényleg annyi fizetéssel jelentettek-e le, mint amennyit kézbe kapsz, le tudod ellenőrizni az adataidat a munkaügynél a Revisal kódoddal.
Próbaidő alatt a felmondás de akár az elbocsátás is azonnal érvényes, azaz nem kell várnod. És bizony a próbaidőre is jár az a minimum 1,75 nap fizetett szabadnap, ami jár minden más hónapra is. Egyébként a munkaadó adhat több napot is, a húsz az a minimum.
Az év végéig ki nem vett szabadnapokat vagy ki kell fizessék, vagy a következő másfél évben még ki tudod venni, de utána már elévül.
Felmondáskor írásban kell értesíteni a munkaadót, nem szükséges megindokolni a lépést. Legfennebb 20 napot, vezetői beosztásban 45 napot tarthat a munkaadó még munkában, de ennél kevesebb időt is lehet közös megegyezéssel maradni. Felmondáskor a ki nem vett szabadnapokat törvényileg ki kell fizessék, és ehhez hasonlóan az előre kivetteket levonják a fizetésből.
A túlóra bérezése cégfüggő, de elméletileg 60 napod van arra, hogy szabadnapként kivedd, azután ki kellene fizessék. Norbert szerint egyébként nem árt a szabadnapos kéréseket fénymásolva megőrizned, ha nézeteltérés támadna a szabadnapokkal vagy fizetéssel kapcsolatban, akkor legyen amivel igazolnod magad.
Ha valamiért fizetetlen szabadságot kell kivenned, tudnod kell, hogy az gyakorlatilag a munkaszerződésed ideiglenes felfüggesztését jelenti, tehát nem csak fizetést nem kapsz, de a társadalombiztosításodat sem fizetik. Amikor pedig visszamész, nem kötelező a munkaadónak jóváhagynia a szerződés újraaktiválását, tehát nem kötelező, hogy visszavegyen.
Végül ha valami rendkívüli dolog történik a családban, például haláleset, születés és hasonló megjósolhatatlan, de fontos esemény, ami miatt szükséged van szabadnapra, akkor az esemény napján kellene szólni, lehetőleg írásban is. Természetesen az ilyen szabadságot akkor tekintik indokoltnak, ha a rokoni kapcsolat szoros. És ha igazán biztosra akarsz menni, akár valamilyen igazolást is hozhatsz utólag, például a baba születési bizonyítványát.
Érdemes megjegyezni, hogy, a tévhitek ellenére a törvény inkább a munkavállalót védi, nem a munkaadót. Megéri ismerkedni a jogainkkal, hogy tudjuk megvédeni magunkat.